• 0268 274 190
  • This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.
A négyfalusi és barcasági magyar oktatás rövid története

Johannes Hontérusz, a nagy brassói reformátor, amikor 1544-ben meglátogatta az akkori Hétfalut, lejegyezte hogy már 1542-ben működött egy egyházi iskola, amelyet egy tanító vezetett. Az iskola székhelye Csernátfaluban volt, éppen azon a helyen, ahol jelenleg is áll iskolánk egyik épülete. Tehát a négyfalusi oktatásnak bizonyítottan legalább 458 éves múltja van.
Az azóta eltelt évszázadok alatt megszakítás nélkül folyt a magyar nyelvű oktatás, mindig léteztek magyar iskolák, általában a templomok mellett, szoros és gyümölcsözõ együttműködésben a helyi történelmi egyházakkal. Templom és iskola - így találta meg a barcasági csángó magyarság a túlélés egyetlen lehetséges módját.

A kommunizmus évei alatt a hét falu közül 4-et (Bácsfalu, Türkös, Csernátfalu, Hosszúfalu) Négyfalu (Szecseleváros, Orașul Săcele) néven közigazgatásilag egyesítettek, míg a többi 3 (Tatrang, Zajzon és Pürkerec) Tatrang községgé alakult. Ugyanakkor az akkori hatalom folyamatos nyomást gyakorolt a magyar közösségre, következetes és állandó lépéseket tett a magyar iskolahálózat meggyengítésére.
Ennek a diszkrimináló kisebbségi politikának a következményeként 1978-ban megszünt a négyfalusi magyar elméleti középiskolai tanítás.

 

Helyzetelemzés. Iskolabemutató.

Az 1989-es romániai események után újra lehetett igényelni az önkéntes módon megszüntetett iskolák megalakítását.
A helyi magyar közösség vágya, hogy anyanyelven taníttassa gyerekeit, lehetővé tette 1990-ben a Négyfalusi Magyar Líceum újraindítását, amely 1992-ben felvette a Zajzoni Rab István Elméleti Középiskola (Liceul Teoretic Zajzoni Rab István) nevet a tragikus sorsú helyi költő tiszteletére.
Ekkor a középiskolánk I-XII. osztállyal működött összesen 332 tanulóval. Az I-VIII. általános iskolás osztályok mellett a líceumi tagozaton évfolyamonként 1-1 elméleti profilú osztály létezett, matematika-informatika profillal.
A 2001-2002-es tanévben a már meglévő osztályok mellé szakiskolai osztályokat is igényeltünk, amelyek a 2003-2004-es tanévtől kezdődően a mesterségek és művészetek iskolájának keretén belül működnek a következő szakokkal:
  • turizmus-vendéglátóipar-élelmezés (turism și alimentație publică)
  • fafeldolgozás-asztalosság (prelucrarea lemnului-tâmplar universal)
A szakosztályok tanulói helyi vállalkozóknál végezték a gyakorlatot  szerződés alapján, adott esetekben munkahelyet is biztosítottak nekik.
Az osztályok profiljainak megválasztásában, munkánk eredményessé tételében figyelembe vettük a helyi sajátosságokat, a hagyományok ápolását, a helybeli közösség összetételét, igényeit. Ezeket a továbbiakban be szeretnénk röviden mutatni.

Az iskola hivatása:

1. Anyanyelvű oktatás

Négyfalu magyarajkú lakosságának száma körülbelül 6200, amihez hozzászámítható a környező falvakban élő szórványmagyar közösség is. Ennek a lakosságnak, a barcasági csángóknak, a székelyektől eltérő, sajátos múltja, történelme és nagyon értékes, egyedülálló hagyománykincse van.

Iskolánk lehetőséget nyújt nemcsak a helybeli gyerekeknek, hanem a környékbelieknek (Tatrang, Zajzon, Pürkerec, Keresztvár, Apáca, Ürmös, Újfalu, Krizba, Brassó) is arra, hogy középiskolában anyanyelvükön tanulhassanak.
Ennek megvalósításában lényeges elem egy bentlakás létezése, amelyet a 2018 óta a Via Barcensis Egyesület működtet, és ingyenesen igénybe vehető. Emellett működik a Bracasági Csángó Alapítvány, amely a helyi közösség kezdeményezésére jött létre, és amelynek célja az iskolánk támogatása, a barcasági magyar oktatás megsegítése.
Ugyanakkor meggyőződésünk, hogy a falusi gyerekek sokkal könnyebben és eredményesebben beilleszkedhetnek abba a kisvárosi, sokszor a falusihoz nagyon közeli környezetbe, amelyben a Zajzoni Rab István Középiskola működik, mint például Brassó nagyvárosi forgatagába.

2. Hagyományápolás

Figyelembe véve azt a bonyolult és sajátos szociális helyzetet, amelyben iskolánk működik, fontos szerepet vállalunk a közösség szellemi életének megszervezésében, a helyi szokások, hagyományok és hagyományos mesterségek megőrzésében és továbbításában.
E felelősség vállalását az is indokolja, hogy Négyfalu, vidéki kisvárosként, kiesik a fontosabb színtársulatok és művészegyüttesek útvonalából és ugyanakkor a várasiasodási folyamat magában hordozza a szép ősi hagyományok, szokások, mesterségek elhanyagolásának veszélyét.
Tanáraink szorosan együttműködnek azokkal a még alkotó népművészekkel, még élő helybeli öregekkel, akik jól ismerik ezeket a hagyományokat, szokásokat, akik még gyakorolják az ősi mesterségeket. Ugyanakkor tanulókat bevonva, felkutatják, összegyűjtik azokat a tárgyakat, dokumentumokat, amelyek gyökereinket igazolják.
Ezeknek az értékeknek a feltárása tanulóink előtt, a fiatalok bevonása ebbe a munkába az egyetlen lehetősége annak, hogy ez a táj, ez a barcasági csángó közösség egy szépen csengő dallamot hozzon az ország, a világ tájegységeinek, népeinek szimfóniájába.

A felvázolt helyzetből kiderül, hogy iskolánk nagyon fontos szerepet tölt be a helyi közösség életében, létezésével és tevékenységével próbálja kielégíteni különféle érdekcsoportok igényeit, mint a helyi és környékbeli magyar közösség, az evangélikus közösség, helyi vállalkozók, szülők.

Az ezredvég felfordult értékrendű világában egy tíz évvel ezelőtt be(újra)indult magyar elméleti középiskolának nehéz megtalálni azt az utat, amely az őt létrehozó és éltető közösséget szolgálva a diákok, szülők, társadalom igényeinek kielégítéséhez vezet.

Nehéz eredményesnek lenni, hiszen az eredményesség sok mindent jelenta tanulók szempontjából segítséget jövőbeli terveik valóra váltásához, a szülők jobb és könnyebb életet szeretnének gyerekeik számára, a társadalom az állandóan változó körülményekhez alkalmazkodni tudó generációkat igényel, a tanárok pedig igyekeznek az előbbieket mind megvalósítani az igazi emberi értékek feladása nélkül.

Papp Árpád tanár

© 2021 Zajzoni Rab István Középiskola | Minden jog fenntartva.